1940. november 3-án indult be az eberswaldei trolibusz. Így amellett, hogy ez a három megmaradt németországi troliüzem
egyike, egyben a legöregebb is. 37,2 kilométeres hálózatán két viszonylat jár, a 861-es és 862-es. A vonalak
hosszasan fonódva közlekednek, a belvárostól keletre Y-alakban kettéválnak, északi ága Nordend (861), a déli pedig
Ostend (862) felé halad. A nyugati végükön szintén egy lakóövezetet tárnak fel, ám itt egy jókora hurkot bejárva, a
862-es az óra járásával megegyező irányban, míg a 861-es vele ellentétesen. A jelenlegi járműállományt 15 darab, 1993-94-ben
beszerzett Gräf & Stift NGE 152 M17 típusú csuklós, részben alacsonypadlós, valamint két, vadonatúj,
Solaris-Cegelec alacsonypadlós trolibusz adja (ez utóbbiak annyira újak, hogy ezen a honlapon még nem is
szerepelnek). És itt kell megmagyaráznom a címet: 2010-12 között a teljes állományt ilyen Solarisokra cserélik le, a
kiöregedett MAN-liszensz trolik eladósorba kerülnek. A BKV-nak viszont úgy kellenének alacsonypadlós csuklós
trolik, mint egy falat kenyér, ezek pedig a hírek szerint igen jó árban vannak. Arról nem beszélve, hogy ZIU trolikat
közvetetten kiváltva, még 16-17 éves koruk ellenére is fiatalíthatnák a pesti járműparkot. A kérdőjel pedig azért van, mert
amint ezeket a sorokat írom, még mindig nem született végleges döntés a kocsik megvásárlásáról.
Ha az ember a Berlin–Szczecin vasútvonalon érkezik ide, már leszálláskor találkozhat a trolikkal, ugyanis a
főpályaudvar északi végén található a város ütőere, egy közúti híd, a település egyetlen pontja, ahol külön szintben
kereszteződhet a közúti és vasúti forgalom.
Így aztán a főpályaudvar előtti téren hiába keressük a trolikat...
...mert ők is ezen a hídon kötik össze a város keleti és nyugati részeit. Itt már 1867-től híd állott, 1909-ben épült
helyette egy újabb, acélszerkezetes, amúgy elég tetszetős hidacska, de sajnos hosszútávon ő se bírta a terhelést. Először
egy vasbeton hidat építettek mellé, hogy tehermentesítsék, majd amikor már látszott, hogy nem menthető a szétrozsdásodott
szerkezet, elbontották mind a két, párhuzamos hídpályát, és 2004-2005-ben készült el a mostani, magasabban ívelő
vasbeton híd (a magasítás azért kellett, hogy a villamosított vasútvonalon ne legyen magassági korlátozás a vonatoknak).
Fel is szállok a 040-es pályaszámú trolira, erről szól az alábbi videó:
A napijegyet is a járművön vettem meg a vezetőtől. Amit rögtön észrevettem a járművön: annak ellenére, hogy villamos
berendezése szinte azonos a budapesti Ikarus 435-ös trolikéval, baromi jól gyorsul, úgy kilőtt a megállóból csuklós
létére, jobban, mint egy napjainkban gyártott szóló Solaris nálunk. Na itt már rögtön kezdtek megtetszeni nekem. :-)
A kép illusztráció. Valahogy így nézett ki a 040-es is, amiről leszálltam itt, de ez már a 038-as pályaszámú kocsi (érdekes
lehet számunkra, bár inkább csak logikus, hogy mivel közúton közlekednek, forgalmi rendszámuk is van emellé, neki a
BAR-Z 297, nálunk elég a pályaszám is az azonosításra). A 040-esen is és itt is a vonalközben cserélték le egymást
a vezetők, vagyis nem "a világ végén" kell kezdeniük, végezniük, vagy pihenőidejüket eltölteniük (vö.: Csáktornya
park), hanem valószínűleg ezen a központi helyen van kialakítva _egy_ közös tartózkodó az errejáró járatoknak, mint ahogy az
külföldön bevett szokás. A váltás egy-két perc alatt lezajlott, már csak a BKV-nál szokásos papírmunka hiánya miatt is. A
képen látható két új vezető közül a kabátos gyakoroltatja az immár levizsgázott újoncot, vagyis BKV-s szóhasználattal
élve munkamódszer-átadást látunk. Velük egyébként később találkoztam is, jól elbeszélgettünk egymással, és igen hiányos
német nyelvtudásom miatt talán néha-néha egymás mellett is. :-DDD
Na de ne szaladjunk előre, még mindig Am Markt megállónál vagyunk. Szemből előbb a BAR-H 955 rendszámú, 035-ös
pályaszámú troli érkezik, utána a BAR-H 951, azaz a 031-es. Kijelzőjükön látszik, hogy a végállomásuk ugyanaz, ám
a 862-es előbb végigmegy a lakótelepi hurkon, a 861-es pedig előbb érinti a Kiscsillag végállomást, és csak utána
megy végig a Brandenburgi Negyeden.
A következő képeken a legalacsonyabb pályaszámú, 004-es kocsi, azaz az eberswaldei rendszámú EW-PD 10 mutatja be
nekünk, hogy mivel tolócsuklós, és nem kormányzott az utánfutó rész, szűk fordulókban eléggé ki kell vinni az orrát, hogy
ne csapja le a belső íven a járdaszegélyt. Ugyanúgy, mint a 435-ös Ikarusainknál. Ezért nehezebben manőverezhető egy szűk,
belvárosi környezetben, mint egy 280-as Ikarus.
A 032-eske szintén ezt a mutatványt adja elő. Elnézést, ha esetleg a vártnál kevesebb információt tartalmaznak most a
képaláírásaim, de például a Kusttrammal ellentétben igen sok megbízható adat megtalálható a neten, érthető nyelven is, úgyhogy, ha
megengeded, most nem nagyon fogok erőlködni vele, úgyis a fő célom csak az volt, hogy minél többet lefotózzak az itteni
járművekből, hátha tényleg a mieink lesznek.
Természetesen buszok is járnak errefelé, mint ez a Mercedes Citaro is. A kijelzője nem rossz, csak a frissítési frekvenciája
miatt látszik darabosnak a képen.
Ha valaki hiányolta volna 040-eskét (BAR-Z 299), már vissza is ért Ostend felől. De lehet, hogy én álldogáltam
a környéken túl hosszú ideig. :-) Akit a képek nem hoztak lázba, annak itt van egy kis videó a tér forgalmáról:
Ahol még egy téves váltóállítást is láttunk, szedőpakolással. :-) EW-PD 13, azaz a 017-eske kanyarodik jókora lendülettel, megfeledkezve róla, hogy a kereszteződés neki van
kiszigetelve. :-) Nagy csattanás, ívhúzás, majd szépen lassan elgurult pár métert lendületből. Nyílván levágta a gépházat,
magyarul: kis ideig áramszünetet okozhatott, így sikerült gyalog utolérnem, és lőnöm róla még egy fotót. :-) Kisvártatva
továbbindult Nordend felé.
Én is így teszek, felszállok a BAR-Z 295 rendszámú 036-osra. Aranyos a kis játékkormány a jobb első ülésnél, ez
nyílván itt is a kisgyerekek kedvenc helye, több trolin is láttam ilyet. :-) Erről az útról is készült videó:
Láthattuk, egy sorompóval védett vasútvonalat is kereszteztünk: ez az oderai Frankfurt felé vezető mellékvonal.
Ahogy a főútról lekanyarodtunk a mellékutcákba, borzasztó állapotú utakat lehet találni. Na ez az igazán érdekes, hogy az
MAN-liszensz kasztni mennyire viselte el ezeket a huplikat 16-17 éven keresztül. Csúnyán hangozhat, de remélem, hogy jobban,
mint a kortárs (sőt, fiatalabb) Ikarusaink.
Itt van egyébként az üzemeltető BBG (Barnimer Busgesellschaft) telephelye is. És ha már telephely...
...illene pár szót ejtenem a váltókról is. Ugyanis, nem kis meglepetésemre, itt is áramfelvétellel állítják a váltókat,
mint nálunk. Nem gondoltam volna, hogy tőlünk nyugatra ilyesmi létezik még. Bár az is igaz, hogy nem menetárammal állítanak,
hiszen az - ha jól tudom - nem megengedett, hanem egy műterhelés, egy elektromos fogyasztó (legyünk pontosak: a fűtés)
bekapcsolásával. Vagyis amikor az áramszedő elhalad a képen látható előérintkező alatt, akkor vagy elállítja a váltót,
vagy hagyja a váltónyelveket alaphelyzetben.
A hálózaton mindössze öt darab, Kummler+Matter U88 típusú váltó van, hármat állíthatnak a fenti előérintkezővel, kettőt
a garázsban pedig a járműből kiszállva, fixen elhelyezett kapcsolóval. A kitérő irány jobb vezetékén egy induktív adót
láthatunk: amikor az áramszedő itt elhalad, visszaállítódnak alaphelyzetbe a váltónyelvek (egy ellenpélda: Szegeden
ilyennel nem foglalkoznak, ott rádiós távirányítással állítják a váltókat mindkét irányba, kijelölt alapirány nincs).
Ugyan a gyártó 50 km/órás áthaladási sebességet is megenged rajtuk, itt mégis rossz tapasztalatokat szereztek a
"gyorsjárással", így hivatalosan 25 km/órás sebesség van megengedve. Persze nem feltétlenül ennyivel mennek...
:-)
A 031-es hullámzik végig a katasztrófális állapotú Neue Strassén.
Mindenesetre a megálló járdaszegélyére egy rossz szavunk se lehet.
Utána a 038-as érkezik Neue Strasse megállóhelyre, vissza is
megyek vele a városba.
Első ajtós felszállás van érvényben, bár, ha sok a felszálló, láttam olyat, hogy a hátrébb lévő ajtókon szálltak fel az
emberek. Szóval alapesetben nem használják a három hátsó ajtónál elhelyezett külső ajtónyitó gombot. A baloldali képen
elég jól látható, hogy a térdeplő üzemmódot gyakran használják, vagyis a kocsi jobb oldalát lesüllyesztik a könnyebb
beszállás érdekében. Jobboldalt: a hátsó traktus. A két hátsó ajtónál két lépcső magasságú a padló. Hátul van elhelyezve
az önjáró üzemet biztosító, relatíve kis teljesítményű dízel áramfejlesztő.
Ismét a piactéren vagyunk, leszállok, hogy megnézzem az ostendi ágat is. Hát, nem mondanám igazán szépnek ezeket a
járműveket, de ha jól működnek, akkor jöjjenek csak.
Amint a főútról lekanyarodik a troli, kockaköves, hepehupás úton döcög a végállomásig, kertes házas övezetben, mint egy
77-es troli Budapesten. :-)
A 032-es (BAR-H 952) érkezett a végállomásra. Pont dél után nem
sokkal, amikor hírtelen kiritkul a követés, vagyis ez a jószág kábé húsz percen keresztül itt állt egy helyben. Ezt már
tavaly Solingenben is megszívtam, szintén trolifotózáskor. Látható, hogy itt nincs semmilyen pihenésre alkalmas
tartózkodó a végállomáson. A középső képen látszik, hogy - vélhetően - a Gräf&Stiftek érkezésekor picit ki lett egyenesítve
a járdaszegély a felszállóhelynél, ugyebár ennek nem kormányzott az utánfutója, úgyhogy hosszabb úton tud csak
kiegyenesedni, mint pl. a korábban itt járt Ikarusok. Bár végülis tök mindegy, úgyis az első ajtón szállhatnak csak fel.
Ja tényleg, rossz a bal fényszórója. :-)
A 035-ös közeledik. Ez a troli egyébként októberben balesetezett. Kíváncsi
vagyok, vajon összerakják-e, vagy inkább eggyel kevesebb járműre adnak ajánlatot a BKV-nak. :-)
A felsővezeték-szerelők tehergépkocsija egész nap a városban cirkált, láthattuk már a harmadik videón is, most sikerült
fotón is elkapni. "Természetesen" megálltak mellettem, és ha jól értettem, a fotózást kifogásolták, de én
ilyenkor csak angolul vagyok hajlandó visszaválaszolni, tudván, hogy az ex-NDK városokban milyen rossz az idegennyelv-tudás.
Pedig a családunknak voltak NDK-s ismerőseik, és tőlük tudom, hogy náluk nem volt kötelező az orosz nyelv, ők tanulhattak
angolul és franciául is. Ezek pedig legyintettek, és elhúztak dolgukra. Az 1986-ban, MAN alvázra épült Schörling korábban a
braunschweigi villamosüzemé volt, az eberswaldeiek egy kereskedőtől vették meg 2008-ban.
