Eberswalde és a mi (?) trolijaink 2.

<<< Előzmények


A 040-es már szinte régi ismerősünk, most ő hullámzik végig a Saarstrassén...

...a 035-öske meg megy vissza a belvárosba.

Pár perc múlva a 040 is ment utána.

A 004-es jött onnan, morcos járművezetőjével, akinek szintén nem tetszett, hogy fotózok és videózok. :-( Az a két szellőzőnyílás a tetőn, az áramszedő előtt kicsit olyan, mintha egy robot vagy egy SW-os birodalmi katona kukucskálna ki a sisakjával a kocsiból. :-)

Harmadszorra is visszamentem Am Markthoz, de azért egy megállóval korábban szálltam le, hogy legyen fotó erről a jó kis emelkedőről is, bár sajna pont nem jött egy troli se...

Viszont innen jól rá lehetett "zoomolni" a trolis elágazásra. A 032-es megy Ostend felé.

034-es a fák mögött.

No, a 033-askát (BAR-H 953) még nem láttuk. Róla is egy fotó. Nekünk háttal az a troli áll, amelyiknél tévesen állított váltó miatt szedőt kellett pakolnia a kollégának (láthattuk a második videón). De rájöttem: vele jöttem idáig a 040-es kocsival, amikor őt pihenőidejére leváltották, és most ült vissza a másik kocsiba, ám ez már nem a 862-es, hanem a 861-es viszonylaton ment tovább. Vagyis a beosztáskészítők (vagy a menetrendesek, de lehet, hogy itt nincs szétválasztva a kettő) beleraktak a rendszerbe egy plusz hibalehetőséget. Ilyesmit már Solingenben is láttam tavaly. :-p

Megint egy busz, hogy olyat is lássunk. :-) Szép nagyra nőtt, háromtengelyes, 15 méteres jószág.

A 037-essel (BAR-Z 296) is most találkozunk először, valószínűleg nemrég állt ki a garázsból néhány kocsi a délutáni forgalomra.

Hosszú kihagyás következik, felszállok a 032-es kocsira, és videóznám az utat belülről, de egy BBG-s úr odajön hozzám, és ő is érdeklődött, hogy miért videózok. Elhatároztam, ha még egyszer valaki belémköt, összeszedem minden némettudásomat, és igenis elnyőgöm neki, hogy kolléga vagyok, és hogy lehet, hogy ezek a kocsik a mieink lesznek. :-) Így is lett, következő kérdése már az volt, hogy gyűjtök-e trolimodelleket. :-D Leült az előttem lévő ülésre, és elkezdtünk beszélgetni. Szóba jöttek az Ikarus-GVM trolik is, hiszen Eberswaldénak is voltak ilyenjeik, sőt, nekik korábban volt, mint Budapestnek. Meglepődve hallotta a kolléga, nem csak azt, hogy nekünk még legalább tíz évig lesznek olyanjaink, de azt is, hogy nyolcvannégy van belőle, és ez csak egy része a teljes járműflottánknak. Hát igen, mai német viszonylatban tényleg jól állunk trolikból...

Úgy elbeszélgettük az időt - miközben a tanonc lelkesen vezetett -, hogy közben végig is mentünk a nyugati hurkon, én ekkor el is búcsúztam tőlük, hiszen nekem itt még dolgom van fotózás témában, és vissza kell még érnem Berlinbe. Szerencsére a nap is néha ki-kisütött.

A háttérben látszik a harmadik távirányítású váltónk (Am Markt és a garázs után). Útközben volt egy hurokforduló, ami nem kapott váltót, ott, szükség esetén (menetrendi zavar, különjáratok, garázsmenetek) szedőpakolással lehet visszaforgatni, félreállítani a kocsikat. Messzebb láthatunk egy hatalmas darut is, ez a Montageeber-Kran, az egykori Eberswaldei Darugyáré 1954-ből, és kisebb daruk összeállítására alkalmazták, ma kilátótoronynak van berendezve. Ez amúgy a nyugati hurok eleje, itt egyenesen megy tovább a 861-es...

...és a Spechthausener Strasséról fordul ide vissza...

...míg a 862-es itt délnek fordul, és nyugatról jön vissza a belváros felé. Ez egy igen furfangos megoldás arra, hogy hogyan járassuk kétszer olyan sűrűn a járműveket a frekventáltabb részen, mint a ritkábban használt szakaszon, anélkül, hogy betétjárat kelljen hozzá (pesti példa lehetne, ha a 79-es troli is átmenne a Váci úton, az Esztergomi-Dunavirág-Népfürdő utcán feltárná Vizafogót, majd a Kárpát utcán át Újlipótvárost, és a Hegedűs Gyula utcán menne vissza északra, míg a 75-ös az ellenkező irányban tenné ugyanezt). Éles szeműek felfigyelhettek a furcsa felsővezeték-felfüggesztésre, itt az idő szólni egy kicsit...

...a feszítősúlyokkal automatikusan utánszabályzott felsővezeték-rendszerről. Ez villamosoknál már nálunk is jól ismert dolog, de troliüzemeinknél még nem. Per pillanat még a haladónak számító Szegeden sem. Arról van szó, hogy nyáron a hőtágulás miatt "hasa" van a hagyományos vezetéknek, jobban belógnak, könnyebben kiugrik az áramszedő. Ezt akadályozzák meg úgy, hogy a vezetéket félhosszuknál, egy vonali fixpont segítségével kihorgonyozzák...

...két végüknél fogva pedig súlyokkal kifeszítik...

...a közbenső felfüggesztéseknél pedig meg van engedve a vezeték hosszirányú vándorlása, a hőtágulás függvényében. Pluszban még egy induktív adót is látunk közelről, ezzel elméletileg _bármit_ kapcsolni lehet: jelzőlámpák zöldidejét hosszabbíthatjuk meg, utastájékoztató rendszerekkel kommunikálhatunk, váltókat állíthatunk vele alaphelyzetbe stb. Persze ne feledjük, hogy ahhoz, hogy a troli áramszedője át tudjon csúszni a véget érő vezetékről az újonnan kezdődő feszített szakaszra...

...egy kis csövezés-darab közepén van átbújtatva az új. Cseles, mi? Na, elég a három pontos mondatvégekből... :-)

Érdekes ez a szakaszszigetelő is: látszólag ok nélkül rejtették bele egy egyenesen vezetett csövezésbe. Ezt ugyan teljesen máshol fotóztam, de tematikailag ide illett. :-)

Ha már végigtroliztam a hurkot, elkezdtem gyalog bejárni az ellenkező irányban, nehogy elmulasszak akár egy reménybeli BKV-s kocsit is. :-)

033 a messzeségben, épp egy felsővezeték-feszítőmű előtt.

036 halad át egy egykori iparvágány közúti átkelője helyén a Kopernikusringnél.

Itt van egy régi, elhagyott troligarázs is, félig-meddig leszerelt felsővezeték-hálózattal.

Megint találkozok az ismerős kollégákkal, jó gyorsan körbeértek. Vagy én voltam túl lassú, igaz, én közben meg is kajáltam. :-)

035-ös fordul a Schönholzer Strasséról az Eberswalder Strasséra. Ejj, ha nálunk is ilyen egyszerű lenne egy megállóöbölbe behajtani... Egyébként Finow városrészben vagyunk, a hálózat legnyugatibb részén.

Valami oknál fogva a BBG megpróbálkozott Optare buszokkal is. Jó randa.

Kleiner Stern végállomásnál vagyunk, várok egy 861-est...

...akivel Brandenburger Alleéig megyek el.

Az erkélyen a német zászló nem véletlen: itt még "harcban álltak a német csapatok" a foci VB-n. :-)

Itt jobban látható egy másik feszítőmű, egészében.

Ez a környék egyébként egészen olyan, mintha a káposztásmegyeri lakótelep belsejében troli járna a kis házak között, a merőleges kis utcákban.

Még egyszer kisütött a nap, amikor a haver kollégák :-) jöttek megint, immár a munkamódszer-átadó vezetett.

Korábban láttunk képet egy egykori iparvasúti átkelőről, ez a sokfelé elágazó hálózat a nyugati trolihurkot is keresztezte kétszer. Itt már nem fog vonat jönni, de azért a sorompók még megvannak... :-O

Azért elég jó munkát végeztem. A 15 kocsiból csak kettő olyat nem tudtam lelőni, amelyik aktív állományban volt, a 011-est és a 030-ast. A 039 régóta nem közlekedik, baleset miatt, a 029-be pedig a dízelaggregátos önjáró üzem helyére egy energiatárolót épített be a neuenhageni RWS Railway Service GmbH, ez az augusztusi nyílt napra készült el.

A végére egy búcsúkép a vasúti felüljáróról, ahol a 034-eskén megszámlálhatjuk, hány lába is van. :-)

Összegezve, személyes benyomásaim alapján az előnyök:
- utasként teljesen elfogadható állapotban vannak a kocsik, 2004-05-ben teljes felújítást kaptak
- dízelaggregátos önjáró üzemüket használni lehetne pl. a 83-ason
- KIEPE áramszedő-gyorslenyomó szerkezetük van, ez tapasztalataim alapján sokkal megbízhatóbb, mint az Ikarusaink lehúzódobja
- állítólag infravörös érzékelő segíti a vezetékre felpakolást: újabb előny a 83-as vonalnál
- a műterheléses váltóállítót valószínűleg át se kell alakítani a helyi igényekre
- visszazáródó, fotocellával védett utasajtó
- bekamerázott utastér
- a karosszéria a nagy darabszámban gyártott MAN NL 202 / NG 272 sorozatokkal hasonlatos, így nem megoldhatatlan a tartalékalkatrész-ellátás
- erősáramú villamos berendezése szinte megegyezik az Ikarus 435.81 típuséval, tehát a BKV számára sem ismeretlen
- az első két ajtónál lépcsőmentes, alacsonypadlós, és ma a BKV-nak nincsen alacsonypadlós csuklós trolija
- 16-17 éves életkoruk ellenére is fiatalíthatnák a járműparkunkat
- vezetőkényelem ("egykezes" szervókormány, a szellőző nem az előtte álló jármű kipufogógázát szívja be)
- a karosszéria műanyag elemekkel van burkolva, ez jó szigetelési hibák esetén is
- gyors térdeplés, nem kell hosszú másodperceket várni rá, mint a Solarisnál
- jó fűtés
- jól gyorsul
- olcsó
És a hátrányok:
- az áramfejlesztőjük elég gyöngécske (38 kW), emelkedőben utasokkal kb. használhatatlan, sík terepen is lassan gyorsul
- az ablakok nyitható felületei kicsik, valószínűleg utastéri légkondit kell beléjük szerelni
- az első ajtóhoz is külső ajtónyitót, fotocellát kell felszerelni
- csak az első két ajtónál alacsonypadlós, hátul félmagas padlószintű, két lépcsővel
- két szériában készültek, egyiknél pneumatikus, a másiknál villamos ajtóműködtetéssel, ez hátrány lehet az alkatrészellátás miatt
- a C-hídja (utánfutója) nem kormányzott, így a belvárosban nehezebben manőverezhető, mint egy szóló kocsi vagy egy Ikarus 280-as
- új utastájékoztató rendszert kell beépíteni
- a vezetőállás nincs kellően elválasztva az utastértől, paravánfalat kell építeni
- a KIEPE statikus áramalakítókat hiányos alkatrészellátás miatt néhány kocsin más berendezésre (Cegelec?) cserélték

Mindent összevetve, én speciel örülnék, ha jönnének.

Vége

A szöveget és a képeket Báti András készítette, kivéve ahol másként van feltűntetve (C) 2010