Lipcse: az alacsonypadlósok fellegvára 2.

Noha a 290 mm-es beszállószint jól hangzik (egy centivel kevesebb a Combinoénál :-) ), a forgóváz miatt a padlószint néhol a 430 mm-t is eléri (ez még mindig a lépcsőmentes rész), az ütköző-vonókészülékek miatt a két végen pedig 790 mm magas dobogóra lehet felmászni (hátul ülve készült a fotó). Szerintem borzasztó szűk a kocsi.

Na de miért is utaztunk ki evvel a villamossal a világ végére? Ja igen, megvan! Szóval, egyrészt errefelé található Heiterblick főműhely, immár 1926 óta (a csarnok 1915-ben épült, mint hadi repülőgépgyár). Ugyan szombat volt, de hátha mégis van valami üzemi menet. Hát persze, hogy nem volt. Aztán, itt van az egyik, megszűntetéssel fenyegetett villamosvonal, a 18-as is. Persze erről is lemaradtunk, aznap már nem ment. És akkor jött a meglepetés...

Mivel valahol a Riesaer Strassén pályaépítés folyt, a 8-ast lerövidítették, a 7-es pedig kerülőúton, a 18-as vonalán ment Paunsdorfba. Azaz, mint itt a képen, onnan jött.

Visszamegyünk egy T4D + NB4 szerelvénnyel, és kipróbálunk egy T6A2-est is, átszállunk a 8-asra.

Mint mondtam, ez most csak az Emmausstrasséig járt, itt egy park körül fordultak vissza a villamosok, itt egy T6A2 + B6A2 - avagy a helyi típusrendszer szerint egy 35 + 67 sorozatú - szerelvény személyében.

Snitt. Menjünk délnek egy alacsonypadlós csuklóssal, ismét a Wilhelm-Leuschner-Platz-on vagyunk.

Belső tér.

Connewitz, Kreuz megállóban szálltunk le, hogy pályaépítést is lássunk. A régi, kesze-kusza hálózatot, ami a környező utcákban volt, teljesen leegyszerűsítik, egyszerű elágazások lesznek itt. Amolyan Móricz Zsigmond körtér-szintű átszabás. A menetrend jól van megszervezve, a munkaterületnél nem kellett ennek a Tátrának várnia. De nézzük csak meg a hátsó pótkocsit!

Csak nem? Egy újabb alacsonypadlós típus? De igen, és még milyen! Egy B4D pótkocsi átalakítva négyajtóssá (középen kettő lett egymás mellett), kerékpárszállítóvá, típus szerint B4DNF lett belőle. Na ez már nem semmi, itt nem arról van szó, hogy egy csuklósba berakunk egy komplett új részt, itt az alvázat kellett megbontani! Sajna utazni nem sikerült vele, úgyhogy más képem nincs róluk.

De sétáljunk vissza a pályaépítésekhez! Azért jó látni, hogy többnyire kb. ugyanolyan pályát fektetnek le most már nálunk is, mint itt nyugaton. Na igen, itt a kitérő nem bebetonozott talpfás, és fél pályán a forgalmat is fenntartják.

Teljes vágányzár például akkor van, amikor az ideiglenes kitérőket, repülővágányokat állítgatják aszerint, hogy melyik vágány járható éppen (a másik végen kettős vágánykapcsolást, becenevén hózentrógert építettek be, hogy még ezt se kelljen, lásd fentebb). De érdemes megnézni a felsővezetéket, azt is úgy készítették elő, hogy mindkét átlós irányban használható legyen, ha úgy adódik! Az is nagyon megtetszett (a túrám alatt több helyen is láttam ilyet), hogy az ideiglenes vezetéket a meglévőre szerelt keresztrudak tartották, így a meglévő felsővezeték csak a legkisebb beavatkozásra kényszerül. És éppen ezért, az ideiglenes kitérő is bárhova beépíthető.

A keresztutcában is van egy villamosvonal, ez a Richard-Lehmann-Strasse és egy 10-es villamos, pedig szerintem itt a 9-esnek kéne járnia. Na mindegy, nagyon már nem érdekel, picit fáradt vagyok, érzem már, hogy hamarosan véget ér "Szászországiringiai" körútunk, egy villamos van már csak hátra.

Még egy utolsó fénykép az alacsonypadlós kocsi fedélzeti utastájékoztató tévéjéről, aztán a főpályaudvarnál leszállunk. Nyugi, nincs még vége, következik Ausztria!

Utóirat: azt mondod, nem volt elég az alacsonypadlósokból? Akkor elmondom, 2002-2003 során két konkurens villamos is tesztelte itt magát, egyik egy Erfurtból áthozott Combino, erre a nyomtávra szerelt futóművekkel, a másik pedig a Bombardier drezdai 2802-es pályaszámú forgóvázas XXL-je, otthoni sorozatjele szerint NGTD12DD. Azóta már kiderült, hogy ez utóbbi fogja az újabb villamosokat szállítani Lipcsébe (tehát tovább folytatódik a forgóvázas kocsik hagyománya). Ja és: az LVB leányvállalata, a Leipziger Fahrzeugservice-Betriebe GmbH, a Siemensszel karöltve elkészült egy Leoliner nevű prototípussal is, amely a Tátrák alapjaiból lett átalakítva, azzal a nem titkolt céllal, hogy egy olcsó, részben alacsonypadlós kocsit dobjanak Kelet-Európa piacára (és persze LVB-használatra is).

Mellékvágány: egy óra a főpályaudvarnál >>>

Folytatás: Linz, ahol a méret a lényeg >>>