Rend a lelke mindennek! Minden itt lakó közúti járműnek megvan a saját, rendszámmal megjelölt parkolóhelye. Szegény
darumadár centikre rá volt tolva a falra, de így se fért be teljesen. :-)
A 2-es szerelvényen, pontosabban a Franco Belge 1911-es
poggyászmotorkocsijában, az A 9965-ösben vagyunk. A menetkapcsolón kívül egy Westinghouse fékszelepet és egy kézifékkart
látunk.
Ez pedig itt a poggyásztér. A falról néhány ülőpadot is le lehet nyitni.
Amcsi gyártmányú villámvédelem.
Továbbmenve láthatjuk a csatlásait: a légfék tömlőit, a középre helyezett ütközőkészüléket, legalul pedig a megkettőzött,
vasúti jellegű csavarkapcsos vonókészüléket.
Ezek a képek pedig a nyitott peronos pótkocsijairól készültek. Azt tudja valaki, hogy miért voltak angol nyelvű feliratok
rajta? Csak a földrajzi közelség miatt?
Benézek a 3-as sorszámú szerelvény motorkocsijába is, az A 9985-ösbe.
Nála is van első- és másodosztályú utastér...
...mint ahogy a pótkocsijainál is.
Minden eshetőségre közdarabokkal is el van látva a szerelvény, a régi vonó- és ütközőkészülék, valamint a ma szokványos
Albert-csatlás közé, ha vontatni kéne.
A pótkocsikban is van fűtőtest...
...illetve jelzőcsengő, ami leszállásjelzőként (kétszeri csengetés) és vészjelzőként (többszöri ismételt csengetés) is
funkcionált, ezért...
...a többi mellé villamos csatlást is kapott a szerelvény.
Ha még emlékszünk, ez a szerelvény volt az, aminek a végére egy 1897-es eredetű pótkocsi volt csatolva negyedikként, az
A 871. pályaszámú, őt látjuk most belülről.
Egyszercsak leszállították az embereket, és kihúztak a szerelvények a kocsiszínből. Ez azt jelentette, hogy mindegyik
résztvevő jármű megérkezett, és indultak vissza közösen a már látott tér felé. Találtam egy jó kis szerelőállványt, ahonnan
jó rálátásom volt a kis pöfögő postaládára, vagy a bumfordi hátsójú PCC-re.
A két Standard szerelvény a következő: az SO 10041 + NO 19706 és az SE 9093. A kétirányú motorkocsit jól meg lehet
különböztetni onnan, hogy mindkét végén van levegős csatlás.
Már csak a 9. számú szerelvényt nem láttuk, azaz az 1904-ben épült, 4408-as pályaszámú antwerpeni (MIVA - Maatschappij
voor het Intercommunaal Vervoer te Antwerpen) motorkocsit. Pontosabban láttuk, mert szerepelt már a legelső képen is a
messzeségben. :-) Miközben a bent lévő szerelvényeken mászkáltam, csöndben megérkezett a kocsiszín túlsó oldalán. De hogy
miért kellett innen félrevontatni, és miért nem ment önerejéből, azt nem tudom, talán pont jó helyen feküdt meg. :-)
A két alacsonypadlós be se tért ide, ők valószínűleg hazamentek a vasútállomásnál lévő kocsiszínbe.
A műhely mindennapjaiba nem nyerhettünk betekintést, csak a rengeteg lökhárító-cseredarab, szétszedett villamos-kerékpárok,
valamint javításra várakozó buszok, villamosok sejtettettek valamit róla. :-)
Buszok, csak úgy. A jobboldali képen a jobb szélső egy hibrid midibusz, és Bruggében (Brüzsben) közlekedik.
A felsős kocsi is visszaért, őt is a helyére rakják. Van még utcaseprő Unimogunk is.
Egy brit Routemaster is vendégszerepelt, ha jól tudom, az RM 938 Preservation Group jóvoltából.
A háromszögletű téren ekkor már javában tartott a dínom-dánom :-), én is elfogyasztottam a magam sör + majonézes sültkrumpli
adagját.
Hát ez vicces. Igen, ez az, aminek látszik. :-)
A szerelvények este hétig itt maradtak, ezért én továbbálltam, fotózni az Oostendétől keletre eső szakaszt. Este
hét után öt szerelvény indult haza a knokkei, kettő pedig a de pannei kocsiszín felé.
Kedvenc állomásomon, De Haan aan Zee-nél táboroztam le, hogy egy-két
hazatérő szerelvényt elkapjak, bár sajnos, itt is már jócskán hátulról sütötte a nap a szerelvényeket.
A Braine le Comte motorkocsi és szerelvénye az állomásépülettel szinte visszarepít minket a harmincas-negyvenes
évek Kusttramjába, mialatt hangos kürtöléssel adja mindenki tudtára az útátjáróban, hogy jön. :-)
Pályaszámokban elmondva: A 9985 + A 19656 + A 19211 + A 871. Bredene Campings megállóban találkozok szembe a PCC-vel, nem sokkal utána az SO szerelvénnyel, de róla most nem
készült fotó.
Még egy-két kép a háromtengelyes genti motorkocsiról és pótkocsijáról az Oostende Duin en Zee melletti víztoronynál a nap utolsó fényeinél, körülbelül fél kilenckor, aztán
futok is a forgalmi kocsihoz (igen, ő is megvárt :-) ), mert lassacskán félórásra ritkul a közlekedés, aztán sose érek
haza a szállásra. :-) Elméletileg késő este még volt egy-két menet a két végállomás között.
Másnap kettő, a két végállomás között végigmenő nosztalgiajárattal kedveskedtek a szervezők. Az egyiket ismét a
Thermae Palace Hotel előtt próbáltam elkapni, de a szándékozott beállítás nem sikerült, egyrészt egy autós, másrészt
a nem sütő nap miatt. :-/ A szerelvény a tegnapi Hármaska, kissé
megfogyatkozva: a két négytengelyes pótkocsi ezúttal otthon maradt.
Újabb porszem a gépezetemben: ezt a Standard szerelvényt (ami elvileg a tegnapi 7-es szerelvény SE motorkocsija lett volna a 6-os szerelvény pótkocsijával, helyette a tegnapi 6-os szerelvény jött) a tengerparti
szakaszon akartam volna lefotózni, a negyedórás eltérésük elvileg azt jelentette volna, hogy egy forgalmi kocsi közöttük
lesz. Nem volt, így sajnos őket is itt kellett lefotóznom, jobb híján. Ezután Knokke felé vettem az irányt,
többször már nem találkoztam nosztaligákkal. Ettől függetlenül a szombati program nagyon jó volt. Utóiratként meg kell
említenem, hogy a 125 éves évforduló nem csak erre a két napra korlátozódott, hanem egész évben további nosztalgiameneteket
teljesítettek a kocsik, kiállításokat, az első szakasz mentén (Oostende-Nieuwpoort között) pedig futóversenyt stb.
szerveztek.
Vége
A szöveget és a képeket Báti András készítette, kivéve
ahol másként van feltűntetve (C) 2010