Wenduine [vendájne] település Molen megállójánál vagyunk, nevét nagy valószínűséggel a háttérben lévő malomról
kapta. :-) Igen, ez a vezető is megvárt, ahogy a fotózás után utánafutottam a megállóba. :-) Amúgy ez is egy népesebb város,
ám mivel vasútvonal nem fut belé, itt ismét jobban ki van használva a járat, sőt, néha igazi tömeget is tapasztalhatunk,
miután a szomszédos Blankenbergébe befut egy-egy vonat, és a helyiek ideutaznak. Megint apartman-lakótelepek és
nyaraló-lakóparkok mellett haladunk el, míg befutunk Blankenbergébe. Harmadszorra is egy kikötőöblöt kerülünk meg,
illetve van egy újabb hurokvágány, ám Knokke felé.
Blankenbergei utcaképek, a 6009-es és 6043-as kocsikkal.
A nagy forgalmat generáló vasútállomás előtti téren vagyunk.
Mögöttem egy "öreg" Jonckheere busz parkol. Zeebrugge Vaart megálló a következő érdekesség. Mögötte másodszorra is kettéválik a villamosvonal, itt a
Visartsluis zsilipet kerüljük meg két oldalról.
Az elkerülővágány itt csak egyvágányos, talán a hajóforgalom is ritkább, de a másik ok, hogy ugyanezen a felnyitható hídon
kell megosztozni a kikötők felé haladó iparvágánnyal, ami egyébként a Brugge-Zeebrugge vasútvonal folytatása.
A fővonal hídja viszont elfordítható. A változatosság gyönyörködtet - szokták mondani. :-)
A kis aranyos tugboatok, vontatóhajók, és a háttérben lévő daruk jelzik, hogy egy hatalmas kikötőhöz értünk.
Az imént említett kikötői iparvágány-hálózat egyik ága szintben keresztezi a Kusttramot. Zeebrugge Kerk, azaz a város temploma a következő megálló névadója. Vicces, hogy errefelé a házak előtt nem csak a
helyiek autói, hanem elhagyatottnak tűnő nyergesvontatók is állnak. Várják a hajóval érkező következő félpótkocsit. :-)
Szerencsém volt, a harmadik, villamost keresztező hajóútnál, a Pierre Vandamme zsilipnél (nem, szerintem sincs köze
Jean-Claude-hoz :-) ) két, hatalmas tengerjáró kért kibocsájtást a nyílt vizekre. Már bent álltak az 500 méter hosszú, 57
méter széles és 18,5 méter mély zsilipkamrában. A fő közút hídjait már éppen emelték felfelé. Egy balek Porschés persze
még percekig ott állt a sorompó előtt, míg rá nem jött, merre kerül a többi autós. :-) Igazából, ha tudtam volna magamat
klónozni, akkor a hajó átvonulását is innen fotóztam volna...
Hamarosan elindult felfelé a másik irány hídja is.
Ők voltak azok a szép nagy ladikok. :-)
6016 már az elkerülő úton jön Oostende felé.
6009 pedig Knokke felé.
Utána 6024 kanyarodik a párhuzamos felnyitható hídra.
Ide.
6045 kel át az elkerülő hídon.
Pár perc múlva a nagy hajók kiúsztak, aki be akart jönni, bejött, utánuk zárták is le a normál útvonal hídjait, és
nyitották fel a másik kettőt. 6036 és 6037 látható.
A teljes zárás és terelés körülbelül 40-45 percet vett igénybe.
Tengerjárós csendéletek. Na ez a zöld már biztosan kotróhajó. :-)
Konténeres csendéletek. :-)
Valami azt súgja, hogy a tengerpart régebben beljebb húzódott. :-)
Kedves Monitornézőink, bírják ki, már tényleg nincs sok hátra! :-) Heist Hősök teréjén (Heldenplein) vagyunk,
láthatjuk, itt is meghagyták az évszázados állomásépületet, noha itt sem azt használják már. Az utasforgalom a háttérben
látszó, felújított, akadálymentes megállóhelyen zajlik.
Ez pedig Heist Duinbergen megállóhely.
Innen már csak két megálló van hátra Knokedliig. :-)
A végállomás felé lekanyarodik a pálya, noha nekem nagyon gyanús, hogy az 1960-as évekig itt egyenesen vezetett tovább
egy, a holland határon túl vezető másik SNCV-ág. De ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy az egykor létezett városi
hálózat része volt. :-)
6026-tal érkeztünk a végállomásra, Knokkéba, 6039 pedig az oostendei kocsiszín felé indult el. Pár percnyi sétára
innen felszállhatunk a nagyvasút vonataira Gent, Antwerpen, Brüsszel stb. felé.
És itt van a negyedik kocsiszín is, a többihez hasonlóan itt is buszokkal osztoznak a vaskerekűek.
Hát igen, itt már közel vagyunk a holland határhoz. :-)
Ez pedig a felszállóhely. Jó öreg 6031-eske előtt még egy jó hatvannyolc kilométeres út áll De Pannéig. :-)
És egy bónusz kép a végére:
Na, érdemes volt végignézni? :-)
