"És most következzék valami egészen más" :-)

A Croydon Tramlink

Croydon egy Londontól néhány kilométerre délre található, több mint ezeréves település, ma üzleti és kereskedelmi központ. Mivel Nagy-Britannia közigazgatási rendszere számomra eléggé átláthatatlan, azt mondanám, Croydon bizonyos szempontból teljesen önálló város, bizonyos szempontból viszont az ún. Nagy-London (Greater London) része. Aki nem értené elsőre, hogy miről is van szó, ajánlok egy érdekes blogot átolvasásra, ha ez megvolt, garantálom, hogy utána már tényleg ne nagyon értse... :-)) De mégis ha valami itthoni párhuzam állításával kellene elmagyaráznom, azt mondanám, hogy olyan, mintha Budapest közigazgatásához nem csak a mai Budapest tartozna hozzá, hanem a környező agglomerációs települések is, Budaörstől Pilisvörösvárig, Fóttól Vecsésig, Szentendrétől Érdig, mindez egy Demszky-jogkörű városvezetővel együtt. Aminek szerintem nálunk is lenne előnye, hiszen sok ex-budapesti terheli a mai napig a főváros infrastruktúráját, amíg naponta be-ki ingázik, noha adókat, amiből ezt fel lehetne tartani, nem itt fizet. Ugyanakkor komplexebb, elővárosi közlekedési fejlesztéseknek is több lendületet adhatna az egységesség, nem kellene városközpont széléről városközpont másik széléig vezető, villamospótló Négyesmetrókat tervezni, például. De most térjünk vissza a villamosokhoz...

Ha azt mondom, Croydonnak sokkal több köze van a vasúti közösségi közlekedéshez, mint bármi másnak, akkor annyira igazam van, hogy 1803-tól kezdve a világ legelső _közforgalmú_ lóvasútja, a Surrey Iron Railway is ide vezetett Wandsworthből, igaz, a rendszer akkor még inkább hasonlított a mai fizetős autópálya-használathoz, vagy a magáncégek előtt megnyitott mai vasúti pályákhoz, ahol a vasutat igénybe vevők díjat fizetnek az üzemeltetőnek. A lóvasút a sokkal erősebb konkurencia, a gőzös megjelenésével kezdett veszíteni jelentőségéből, majd 1846-ban megszűnt, ám a nyomvonal egyes szakaszain a mai napig is van vasúti közlekedés: korábban helyi vasúttársaságok vonatai közlekedtek erre, 2000. májusa óta pedig a Tramlink villamosai.

A teniszbajnokságairól ismert Wimbledonnál kezdjük az utat. Ez a Kőbánya-Kispest jellegű vasútállomás 1838 óta fogadja a vonatokat, a District Line, amely ma már a londoni metró egyik vonala (a képen baloldalt), 1868 óta jön ide, igaz, akkor még gőzvontatású vasútként működött. Igen korán, már 1905-ben "metrósították", vagyis akkor villamosították a metróknál megszokott harmadik sín használatával.

A metróvágányokkal párhuzamosan a Southern, a First Capital Connect, valamint a képen látható South West Trains vasúttársaságok vonatai állnak meg (látható, hogy itt a vonatok is a metróhoz hasonlóan, harmadik sínről szedik az áramot)...

...illetve a legszélen alakították ki a villamos egyvágányos végállomását.

Mivel a villamos alacsonypadlós, a vágányt a vasúti peron magasságához igazították, hogy lépcsőmentes átszállást biztosítsanak. Mint az látható, szinte teljesen egy szintben van a peron és a villamos padlója, ennyire tökéletes megoldást nemigen láttam a nagyvilágban (mielőtt bárki megjegyezné, a budapesti Nagykörút megállóperonjai ebből a szempontból szerintem teljesen elfogadható színvonalon sikerültek, még a pár centis magasságkülönbséget is beleszámolva).

Íme a villamos belső tere. A Bombardier bécsi gyárában készült, manapság Flexity Swift márkanévvel illetik, ilyenek közlekednek Kölnben, Isztambulban, Stockholmban, de még Észak-Amerikai városok is vásároltak belőle. 2650 mm széles, így elég tágas, bár még így is rendesen megtöltik az utasok Croydon belvárosában, a 24 kocsi ma már nem fedezi kényelmesen az utazási igényeket. Nagy részben alacsonypadlós, csak a két végén lévő hajtott forgóvázak fölött magasodik a padló egy lépcsőfokkal. Pályaszámukat a 2530-2553 tartományba sorolták, folytatva a 2529-nél megakadt sorozatot, amit még az 1952-ben megszűnt előző villamosüzem járművei kaptak.

A Tramlink lényege, hogy közvetlen kapcsolatot biztosítson a Croydonban és környékén élők, illetve a Londonból kiinduló, és Croydont érintő vasútvonalak között. A villamos, ahogy a fenti videón is látható, részben egykori, kihasználatlan vasúti mellékvonalak helyére épült (Mitchamtől Croydon belvárosa felé például részben az egykori lóvasút nyomvonalát követi), mely néhol kétvágányos, máshol egyvágányos, kitérős rendszerű, de van olyan híd, ami alatt csak néhány méter erejéig fonódnak a vágányok. Ezen a zárt pályán 80 kilométer/órás sebességet is elérnek a HÉV-nek is tekinthető villamosok, ami már csak azért is meglepő, mert az angolok mérfölddel szoktak számolni, a villamos sebességmérője mégis kilométer/órában van kalibrálva! :-)

A belvárost egy egyvágányú "óriáshurok" tárja fel: a 3-as vonal, amivel idáig jöttünk, mindkét irányában érinti a hurok egyik, illetve másik felét, a másik két vonal végigjárja a hurkot, azon fordul vissza a távolabbi végállomása felé, ahogy az a hálózati térképen is látható. A hurok túlsó végén, East Croydon vasútállomásnál vagyunk, itt egy háromvágányú állomása van a villamosoknak. Alapvetően csak a két szélsőt használják, de így lehetőség van egy hamarabb érkezett, vagy műszaki hibával félreállított kocsi lekerülésére, vagy a szerelvények visszafordítására is. Menjünk vissza, járjuk végig a hurkot!

Itt éppen a 2545-ös kocsi jön a hurok felől. Hogy hova tart, azt nem tudom, valószínűleg a LED-es útvonalkijelző képfrissítése miatt nem látszik most a felirat.

Variációk egy témára, avagy játék a zoommal. :-) Itt kezdődik a hurok.

Ez a George street, itt rögtön egy csökkentett forgalmú övezetbe értünk, sőt...

...a Church streeten még egy rövid szakaszon sétálóutcán is halad a villamos, nem akármilyen pályaívekkel megfűszerezve. Baloldalt a háttérben az 1596-99 között, "a szegények, nélkülözők és tehetetlenek" számára épült egykori kórház és iskola, a Whitgift Almshouses látható. Úgy tűnik, errefelé senki sem zavartatja magát amiatt, hogy villamos döcög a többszáz éves épülettől pár méterre...

Bocsánat, de ezzel a hellyel nem nagyon tudok betelni, annyira jól néz ki a szűk bevásárlóutcában összevissza kanyargó villamos...

Na még egy kép a Church Streetről.

Az látható volt, hogy ez egy forgalmas bevásárlónegyed (Délkelet-Anglia második legnagyobb bevásárlóközpontja Croydon), de a hulladékkezelés számomra eléggé szokatlanul néz ki, még akkor is, ha a kép körülbelül zárás után készült.

Kanyargunk tovább...

...Church street megállóhelyre. Ez a megállóperon itt valahogy úgy néz ki, mintha csak lehányták volna a meglévő járdára, de legalább a funkciójának megfelel.

Ez az a megálló, ahol a 3-as egyenesen visszaindul Wimbledonba...

...a másik két viszonylat pedig visszakanyarodik a belváros, majd a távolabbi végállomása felé.

Érintjük West Croydon vasútállomást is, ahol egy központi buszvégállomás is található. Van itt minden, mi buszosnak ingere: alacsonypadlós, emeletes, földszintes... :-) A Transport for London (Nagy-London "békávéja") jópár alvállalkozónak kiadta a vonalait üzemeltetésre: van itt Arriva, Metrobus, Travel London stb...

Megyünk tovább: a Station Roadról kanyarodunk...

...a Wellesley Roadra, ahol ismét az autóforgalomtól elkülönítve haladunk.

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem valahogy nagyon emlékeztet Újpalotára... :-)

Wellesley Road megállóhelyre érkeztünk (amolyan HÉV-es stílusban mondva).

És amíg dobunk egy balost, hogy visszaérjünk a hurok túlsó végére...

...már "hírtelen le is megy a nap". :-)) Tök érdekes, ahogy a hátunk mögött lévő épület ablakai visszatükrözik a lemenő nap aranysárga fényét a szemközti ház árnyékos oldalára.

Folytatás >>>